Rendelési idő: hétfőn 16-20 óráig,  szerdán 16-20 óráig,

pénteken 17 -20 óráig.

       Hívjon  a +3630-907-9816 mobilszámon, vagy   küldjön üzenetet a  Kapcsolat oldalon!

Szeretettel várom szakrendelőmben! 

A kardiológiai vizsgálatokról

 

A kardiológiai diagnosztikus eljárások a mai technika mellett a testfelszín sértése nélkül (non-invazív vizsgálatok) adnak pontos adatokat a szív és keringési rendszer állapotáról.

Így a legtöbb esetben ez a kardiológiai kivizsgálás önmagában is elegendő, a diagnózis felállítható, a beteg életmóddal kapcsolatos tanácsokkal, gyógyszerekkel jól kezelhető. Olykor azonban invazív vizsgálatok is szükségesek lehetnek, amelyek a testfelszín megsértésével járnak, ilyen például a szívkatéterezés, vagy a ritmuszavarok okának feltárása, továbbá egyes kórképek további beavatkozást is igényelhetnek. Magunk csak a testfelszínt nem sértő beavatkozásokat végezzük, így minden általunk végzett kardiológiai vizsgálat  fájdalmatlan.

Amennyiben további intervenció szüksége merül fel, konzultálunk a velünk munkakapcsolatban álló  kardiológusokkal, szívsebészekkel.

Vérnyomásmérés

 

A vérnek az érfalra gyakorolt nyomását nevezzük vérnyomásnak, értékét higanymilliméterben (hgmm) adjuk meg. A szív összehúzódásakor mérhető értéket szisztolés vérnyomásnak, a szív ellazult állapota mellett mérhetőt pedig diasztolés vérnyomásnak nevezzük. A vérnyomásmérés része minden rutin orvosi vizsgálatnak. A vérnyomás és a szív-érrendszeri betegségek gyakorisága, valamint a halálozás összefügg: magasabb vérnyomás mellett magasabb a kockázat. Ha a vérnyomás 140/90 hgmm felett van, akkor magas vérnyomásról beszélünk, és kezelést javasolunk. A mai álláspont szerint, az optimális vérnyomás minden életkorban 120/80 hgmm körül van.

 

 

EKG

 

Az elektrokardiográfia, amit röviden EKG-nak nevezünk, a szív elektromos aktivitását regisztráló vizsgálat. Az EKG a kardiológiai szakvizsgálat elengedhetetlen része. Nem csak a szívritmuszavarok, hanem a szervi szívbetegségek legtöbbje is különféle EKG eltérésekkel jár, így az EKG sokszor önmagában diagnosztikus értékű. Az EKG vizsgálat során a szív elektromos jeleit elektródákon és vezetékeken keresztül az EKG-készülékbe vezetjük, ahol a szívritmusról és mindegy egyes szívdobbanásról grafikon készül. A háton fekvő beteg törzsére és végtagjaira általában 10 elektróda kerül, és a kellő elektromos vezetőképesség biztosításához olykor szükséges a bőr borotválása is. A bőrt nedvesítjük, vagy kevés géllel vonjuk be, hogy az elektromos vezetőképesség javuljon. Az elektródákon keresztül a szív által keltett elektromos impulzusok az EKG-készülékbe vezetődtek, feldolgozásra kerülnek, digitálisan tárolódnak, és papír formában kinyomtathatóak.

Szív és nyaki verőér ultrahang

 

Azért hogy a szív legközelebb kerüljön a mellkasfalhoz, és jól legyen vizsgálható, a beteget bal oldalára fektetjük. A vizsgálófejre kevés gélszerű anyagot teszünk, a szívultrahang vizsgálat (echocardiographia) során működés közben tesszük láthatóvá a szívet, így vizsgálható a szívizomzat, az üregrendszer, és a billentyűk. Szívultrahanggal elkülöníthető a normális és kóros véráramlás, mérhetőek a szívméretek és az áramlási sebességek, valamint kalkulálhatóak a szíven belüli nyomásviszonyok.

A mai ultrahang technika segítségével, nagy pontossággal megállapítható, hogy a szívet  vagy a nyaki  ereket érintő kórállapotok milyen súlyosak, sürgősen szükséges-e további beavatkozás vagy szívműtét.

 

 

A terheléses EKG

 

A terheléses EKG végzésének két fő javallata a koszorúér betegség kivizsgálása, és a szívinfarktuson átesettek után követése. Fizikai terheléskor a szív munkája nyugalmi érték 4-6-szorosára is emelkedhet, és ehhez a szívizomzat vérellátásának arányosan fokozódnia kell. A terheléses kardiológiai vizsgálatok élettani háttere az, hogy terheléskor, amennyiben a koszorúereken jelentősebb szűkület van, a szívizomzat megnövekedett oxigén igénye nem biztosított. A szívizom oxigénhiányát pedig rendszerint karakterisztikus EKG elváltozások kísérik.

A laboratóriumi vizsgálatok

 

A belgyógyászati és kardiológiai állapotfelméréskor, valamint a betegségek, beavatkozások után követésekor nélkülözhetetlen a vér egyes paramétereinek ismerete. A laborvizsgálat általában könyökvénából nyert vérből történik, gyakorlott asszisztens és a mai zárt rendszerű technika mellett csaknem fájdalommentesen. Vér mellett vizelet és székletminta vizsgálata is szükséges lehet.

A kardiológiai szűrővizsgálatokról

 

A fejlett világban, és így hazánkban is, a szív- érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben. A keringési rendszer betegségeinek nagy többsége az érelmeszesedés (atherosclerosis) talaján jön létre, és ennek hátterében jól azonosítható rizikófaktorok vannak. A rendszeres szűrővizsgálatok, az időben elvégzett kockázatbecslés, az életmód-tanácsadás, és a szükség szerint alkalmazott gyógyszeres megelőzés csökkenti a betegség kialakulásának esélyét, meghosszabbítja az egészségben eltölthető éveket!

A rehabilitációról

 

A rehabilitációs program célja az, hogy a krónikus szívbetegek elérjék a lehető legjobb fizikai és mentális állapotot, és így megtartsák vagy visszaszerezzék a legjobb helyzetet a társadalomban. Az Európai Kardiológiai Rehabilitációs Társaság állásfoglalása alapján a program fő elemei a következők:

  • betegvizsgálat, rizikóbecslés

  • fizikai aktivitással kapcsolatos oktatás,

  • mozgáskezelés,

  • diétás tanácsadás,

  • testsúlyrendezés,

  • vérzsírok monitorozása,

  • vérnyomás monitorozás,

  • dohányzással kapcsolatos tanácsadás,

  • és pszichoterápia.

A kardiológiai rehabilitációs programban való részvétel szinte minden krónikus szívbeteg számára ajánlatos, de főként a koszorúérbetegek, szívinfarktuson vagy szívműtéten átesettek és a szívelégtelenségben szenvedő számára.

A HOLTER EKG monitorozás

 

Az egyszeri 12 elvezetéses EKG, mint „keresztmetszeti” kép sokszor nem eléggé informatív, a beteg panaszai, vagy az egyéb vizsgálati eredmények tartósabb EKG monitorozást tesznek szükségessé. Ilyenkor ambuláns (Holter) EKG monitorozást végezhetünk, mikor a beteg a felerősített elektródákat és a mintegy mobiltelefonnyi méretű készüléket 24 órán át magán viseli. A készülék a folyamatos EKG felvételt digitálisan rögzíti, tárolja, majd a vizsgálatot követően az adatok számítógép segítségével értékelhetők. A Holter monitorozás a szívritmuszavarok alapvető vizsgáló eljárása.

Carotis, vertebrális nagyerek duplex ultrahang vizsgálata

 

A vizsgálat az agyat ellátó verőerek (artériák) nyaki szakaszának ultrahangos leképezéséből, és a vér áramlási sebességének méréséből áll. A vizsgálat során képet kapunk az erek falszerkezetéről is, a rajtuk, bennük található elváltozásokról, kiszűrjük az esetleges szűkületeket, elzáródásokat. A nyaki erek falszerkezetének vizsgálata az adott artériákon túl, jól mutatja az egész érrendszer, ezen belül a végtagokat ellátó erek és a szív koszorúereinek állapotát is. A vizsgálattal nem csupán az aktuális állapot mérhető fel, hanem sorozatos vizsgálatok által az érfal állapotváltozása nyomon követhető. Észlelhető, hogy a kezelés hatására bekövetkezik-e javulás, és amennyiben a romlás feltartóztathatatlan, kellő időben tervezhető a műtéti megoldás.

Boka – kar index

 

Jellegzetes panaszok esetén a perifériás érbetegség (érszűkület) gyakran már fizikális vizsgálattal, vagyis az alsó-végtagi erek tapintásával és meghallgatásával is megállapítható. A diagnózis alapja egy egyszerű műszeres vizsgálat, az ún. boka/kar index mérése, mely tünetmentes esetben is alkalmas az érszűkület megállapítására. Ennek során vérnyomásmérő mandzsetta és ultrahangos Doppler-mérőfej segítségével megmérjük mindkét karon és mindkét lábon a boka magasságában, a vérnyomást. A boka-kar index normálértéke 1.0-1.2, amennyiben az alsó végtagban mért vérnyomás alacsonyabb, vagyis az index kisebb egynél, az érszűkület diagnosztizálható. 2006-óta több nagy vizsgálat eredménye egybehangzóan alátámasztja azt, hogy a csökkent boka-kar index, mint az általános érelmeszesedés indikátora, jelzi a fokozott szív-érrendszeri kockázatot.

Az ABPM

 

 

A rövidítés ambuláns vérnyomás monitorozást jelent (BP=Blood Pressure, vérnyomás angolul). A Holter EKG-hez hasonlóan, a beteg a készüléket 24 órán át magán viseli. A készülék a beállításnak megfelelően, de legalább óránként egyszer vérnyomást mér, és az eredményt tárolja. A kiértékelés számítógép segítségével történik. Az ABPM vizsgálat során betekintést kapunk a vérnyomás napszaki ingadozásaiba, tovább kiszűrhetők az ún. „fehér köpeny” hipertónia esetei, mikor a betegek vérnyomása csak az orvosi rendelőben (vagy más hasonló stresszel járó helyzetekben) magas, de egyébként normális.