Magas vérnyomás-betegség vagy hipertónia
Hipertónia a 140/90 Hgmm felett mért vérnyomás, amely napi többszöri méréssel igazolható. A magasvérnyomás-betegség kialakulását több tényező együttesen alakítja ki, ilyenek elsődlegesen az örökletes tényezők, a stressz, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a dohányzás, egészségtelen táplálkozás, a mértéktelen alkohol, kávéfogyasztás. A hipertónia más betegségek tüneteként is jelentkezhet. Ezek lehetnek fejlődési rendellenességek, vesebetegségek vagy a hormonális működés zavarai.
Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?
A betegség hosszabb ideig nem okoz panaszt, a beteg akkor érzi, hogy nincs rendben valami, amikor a visszatérő fejfájások elviselhetetlenné válnak, orrvérzés, szédülés, fáradékonyság, homályos látás, esetleg mellkasi fájdalom jelentkezik. Abban az esetben, ha más betegségekhez társul a hipertónia, akkor a vezető tüneteket a megbetegedett szerv elváltozásai okozzák, és másodlagos kísérő tünet a magas vérnyomás.
Szívritmus-zavarok
Ritmuszavarok leggyakrabban az ingerképző-, ingerületvezető struktúrák károsodása, a szívizomzat különböző okok következtében kialakult károsodása, a szívben veleszületetten jelenlévő járulékos ingerületvezető képletek, oxigénhiányos állapotok következtében alakulhatnak ki. A szív gyorsabban vagy lassabban húzódik össze. Külső körülmények is befolyásolhatják a szívritmus alakulását, ilyen például: néhány ásványi anyag hiánya vagy többlete, pajzsmirigybetegség, kávé, tea túlzott fogyasztása.
Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?
Mindig, ha panaszt okoz, ha a tünetek elhúzódnak, rossz közérzetet okoznak. A tünetek lehetnek szapora vagy rendszertelen ütések, ütemkihagyások, de járhatnak gyengeség, szorongás, légszomj, eszméletvesztés tünetével is.
Szívizom-
betegségek
A szívizom betegségeknek nagyon sok kiváltó oka van. A szív pumpa funkciójának romlása következik be. A szív kitágul, fala megvastagodik, vagy elvékonyodik, nem képes a vér megfelelő továbbítására.
Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?
A szívizombetegségben szenvedő betegek a betegség kialakulásakor még tünetmentesek, majd terhelésre alakulnak ki, majd később már nyugalomban is jelentkezhetnek: a nehézlégzés, gyengeség éjszakai fulladás, és többszöri vizeletürítés, alsóvégtagi ödéma.
Szívbelhártya -gyulladás
A szívbelhártya gyulladás a szív belső burkának túlnyomórészt különböző baktériumok által okozott fertőzéses elváltozása, amelynek következtében, a szívbillentyűkön felrakódások jönnek létre. A felrakódások akadályozzák a billentyűk megfelelő működését. A leszakadó felrakódások más szervekben is okozhatnak elváltozásokat.
Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?
A betegség általános tünetei a hőemelkedés, láz, ízületi- fájdalmak, hidegrázás, verejtékezés, fulladás, nehézlégzés. Súlyosabb tünetei: az erős fejfájás, amely agyhártyagyulladásig súlyosbodhat. A tünetek más szervekben is előfordulhatnak: hasi fájdalmak, veseelégtelenség tünetei, bőrön bevérzések, alsóvégtagi ödéma, ízületi és csontfájdalmak.
Szívelégtelenség-tünetegyüttes
Szívbillentyű-betegségek
A szív-érrendszer bármely betegsége okozhat szívelégtelenséget, legyen az a szívizom, a koszorús erek, vagy billentyűk betegségei. Szívelégtelenség esetén a szív nem képes ellátni a szervezetet megfelelő mennyiségű vérrel, vagy a vér nem tartalmaz kellő mennyiségű oxigént. A szervezet az elégtelen működés kompenzálására törekszik.
Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?
A beteg vizenyős duzzanatokat észlel a bokán, gyengeség, fáradékonyság kíséri, először terhelésre majd nyugalomban is. Tünete lehet a gyenge, szapora pulzus, a vérnyomás csökkenhet. A szívelégtelenség további tünete a nehézlégzés, amely az éjszakai alvás időszakában is előfordul, tüdőödémáig súlyosbodhat.
Koszorúér- betegség, alsóvégtagi érszűkület
A billentyűk a vér egyirányú akadálymentes áramlását biztosítják. Betegségük, szűkületük vagy elégtelen záródásuk lehet veleszületett vagy szerzett. A szerzett betegségek oka lehet leggyakrabban gyulladás, vagy időskori meszesedés. A billentyű elégtelen működése akkor fordul elő, amikor nem záródik tökéletesen, így a vér átszivárog zárt billentyűk esetén is. Billentyű szűkületekor a billentyűk nyitott állapotában is akadályozzák az áramlást. Ebben az állapotban a szívnek kell nagyobb erőt kifejtenie a vér továbbításához. A billentyű elégtelensége és szűkülete együttesen is előfordulhatnak.
Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?
A tünetek lehetnek gyengeség, szédülés, nehézlégzéses panaszok, általános „vizesedés”, mellkasi fájdalom, ritmuszavarok is.
A koszorúér-betegség vezető halálok a fejlett országokban. A koszorúér-betegség kialakulása lassú, tünetmentes folyamat, amelyet a rizikófaktorok jelenléte elősegít, felgyorsít: a túlsúly, a vér magas lipid és koleszterinszintje, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a stressz, a dohányzás, a helytelen életmód. A kis,- és nagy erek falában lerakódó anyagok – vérzsír, különböző vér alkotóelemek- szűkületet, elzáródást okozhatnak. Az erek falában okozott szűkület a szívizomzat oxigén ellátását rontja, enyhébb esetben a mellkasi fájdalom okozója, súlyos esetben szívizomelhaláshoz vezethet. A fenti okok az alsó-végtagok artériáinak szűkületét végső esetben elzáródását is okozhatja.
Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?
A koszorúérbetegség vezető tünete a rövidebb/hosszabb ideig tartó, a torokba, nyakba, karokba, a gyomorba sugárzó szorító, nyomó mellkasi fájdalom, amely általában fizikai, lelki terhelésre jelentkezik, majd nyugalomban is előfordul. Infarktus esetén ezek a tünetek hírtelen jelentkeznek. Kísérő tünetek lehetnek: hányinger, hányás, verejtékezés, szorongás, nyugtalanság, halálfélelem, súlyos esetben eszméletvesztés. Fizikai terhelésre jelentkező alsóvégtagi izomfájdalom, járástávolság csökkenése, lábon jelentkező, újkeletű sebek, fekélyek, elhalások.