Rendelési idő: hétfőn 16-20 óráig,  szerdán 16-20 óráig,

pénteken 17 -20 óráig.

       Hívjon  a +3630-907-9816 mobilszámon, vagy   küldjön üzenetet a  Kapcsolat oldalon!

Szeretettel várom szakrendelőmben! 

A szív

" Számomra a szív soha sem jelentett misztikus dolgot. Felépítése viszonylag egyszerű, egyetlen funkciója van. Egyik szervünkkel sem foglalkoztak annyit a kutatók.

De mégis, egy szervünket sem tiszteljük jobban, mint szívünket. ....

Egy szervünkhöz sem fűz minket ilyen szoros kapcsolat.

Ez az egyetlen szerv testünkben, amely közvetlenül reagál a stresszre vagy az érzelmekre. Ha megijedünk, mérgelődünk, idegesek vagy éppen szerelmesek vagyunk, akkor először szívünk reagál. Hangosabban, gyorsabban ver. Jeleket bocsát ki.

 Nem a májára, a veséire hallgat az ember, ha izgatott. A szívét figyeli." 

                                        Prof. Christiaan Barnard az első szívátültetést végző sebész

 

A szívbetegségek egyik része veleszületett okok miatt alakul ki, másik része egészséges életmóddal, és a  stressz megfelelő kezelésével elkerülhető. A korszerű terápiás gyógymódok és gyógyszerek alkalmazása az orvosi utasítás betartása  támogatja a gyógyulást illetve javítja az életminőséget.

 

Ne várjon sokáig, HÍVJON  már az első tünetek jelentkezésekor, így esélyt ad magának a gyógyulásra!  

 

Magas vérnyomás-betegség       vagy hipertónia
Szívizom-
betegségek
Szívritmus-zavarok
Szívbelhártya -gyulladás

Ritmuszavarok leggyakrabban az ingerképző-, ingerületvezető struktúrák károsodása, a szívizomzat különböző okok következtében kialakult  károsodása, a szívben veleszületetten jelenlévő járulékos ingerületvezető képletek, oxigénhiányos állapotok következtében alakulhatnak ki.  A szív gyorsabban vagy lassabban húzódik össze. Külső körülmények is befolyásolhatják a szívritmus alakulását, ilyen például: néhány ásványi anyag hiánya vagy többlete, pajzsmirigybetegség, kávé, tea túlzott fogyasztása.

 

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

Mindig, ha panaszt okoz, ha a tünetek elhúzódnak, rossz közérzetet okoznak. A tünetek lehetnek szapora vagy rendszertelen ütések, ütemkihagyások, de járhatnak gyengeség, szorongás, légszomj, eszméletvesztés tünetével is.

 

 

A szívizom betegségeknek nagyon sok kiváltó oka van.  A szív pumpa funkciójának romlása következik be.  A szív kitágul, fala megvastagodik, vagy elvékonyodik, nem képes a vér megfelelő továbbítására.

 

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

A szívizombetegségben szenvedő betegek a betegség kialakulásakor még tünetmentesek, majd terhelésre alakulnak ki, majd később már nyugalomban is jelentkezhetnek: a nehézlégzés, gyengeség éjszakai fulladás, és többszöri vizeletürítés, alsóvégtagi ödéma.

 

 

A szívbelhártya gyulladás a szív belső burkának túlnyomórészt különböző baktériumok által okozott fertőzéses elváltozása, amelynek következtében, a szívbillentyűkön felrakódások jönnek létre. A felrakódások akadályozzák a billentyűk megfelelő működését. A leszakadó felrakódások más szervekben is okozhatnak elváltozásokat.

 

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

A betegség általános tünetei a hőemelkedés, láz, ízületi- fájdalmak, hidegrázás, verejtékezés, fulladás, nehézlégzés. Súlyosabb tünetei: az erős fejfájás, amely agyhártyagyulladásig súlyosbodhat. A tünetek más szervekben is előfordulhatnak: hasi fájdalmak, veseelégtelenség tünetei, bőrön bevérzések, alsóvégtagi ödéma, ízületi és csontfájdalmak.

 

Szívelégtelenség-tünetegyüttes

Hipertónia a 140/90 Hgmm felett mért vérnyomás, amely napi többszöri méréssel igazolható. A magasvérnyomás-betegség kialakulását több tényező együttesen alakítja ki, ilyenek elsődlegesen az örökletes tényezők, a stressz, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a dohányzás, egészségtelen táplálkozás, a mértéktelen alkohol, kávéfogyasztás. A hipertónia más betegségek tüneteként is jelentkezhet. Ezek lehetnek fejlődési rendellenességek, vesebetegségek vagy a hormonális működés zavarai. 

 

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

A betegség hosszabb ideig nem okoz panaszt, a beteg akkor érzi, hogy nincs rendben valami, amikor a visszatérő fejfájások elviselhetetlenné válnak, orrvérzés, szédülés, fáradékonyság, homályos látás, esetleg mellkasi fájdalom jelentkezik. Abban az esetben, ha más betegségekhez társul a hipertónia, akkor a vezető tüneteket a megbetegedett szerv elváltozásai okozzák, és másodlagos kísérő tünet a magas vérnyomás. 

 

Szívbillentyű-betegségek

A szív-érrendszer bármely betegsége okozhat szívelégtelenséget, legyen az a szívizom, a koszorús erek, vagy billentyűk betegségei. Szívelégtelenség esetén a szív nem képes ellátni a szervezetet megfelelő mennyiségű vérrel, vagy a vér nem tartalmaz kellő mennyiségű oxigént. A szervezet az elégtelen működés kompenzálására törekszik.

 

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

A beteg vizenyős duzzanatokat észlel a bokán, gyengeség, fáradékonyság kíséri, először terhelésre majd nyugalomban is. Tünete lehet a gyenge, szapora pulzus, a vérnyomás csökkenhet. A szívelégtelenség további tünete a nehézlégzés, amely az éjszakai alvás időszakában is előfordul, tüdőödémáig súlyosbodhat.

 

Koszorúér- betegség, alsóvégtagi érszűkület

 

A billentyűk a vér egyirányú akadálymentes áramlását biztosítják. Betegségük, szűkületük vagy elégtelen záródásuk lehet veleszületett vagy szerzett. A szerzett betegségek oka lehet leggyakrabban gyulladás, vagy időskori meszesedés. A billentyű elégtelen működése akkor fordul elő, amikor nem záródik tökéletesen, így a vér átszivárog zárt billentyűk esetén is. Billentyű szűkületekor a billentyűk nyitott állapotában is akadályozzák az áramlást. Ebben az állapotban a szívnek kell nagyobb erőt kifejtenie a vér továbbításához. A billentyű elégtelensége és szűkülete együttesen is előfordulhatnak.

 

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

A tünetek lehetnek gyengeség, szédülés, nehézlégzéses panaszok, általános „vizesedés”, mellkasi fájdalom, ritmuszavarok is.

 

A koszorúér-betegség vezető halálok a fejlett országokban. A koszorúér-betegség kialakulása lassú, tünetmentes folyamat, amelyet a rizikófaktorok jelenléte elősegít, felgyorsít: a túlsúly, a vér magas lipid és koleszterinszintje, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a stressz, a dohányzás, a helytelen életmód. A kis,- és nagy erek falában lerakódó anyagok – vérzsír, különböző vér alkotóelemek- szűkületet, elzáródást okozhatnak. Az erek falában okozott szűkület a szívizomzat oxigén ellátását rontja, enyhébb esetben a mellkasi fájdalom okozója, súlyos esetben szívizomelhaláshoz vezethet. A fenti okok az alsó-végtagok artériáinak szűkületét végső esetben elzáródását is okozhatja.

Milyen tünetek jelentkezésekor kell orvoshoz fordulni?

A koszorúérbetegség vezető tünete a rövidebb/hosszabb ideig tartó, a torokba, nyakba, karokba, a gyomorba sugárzó szorító, nyomó mellkasi fájdalom, amely általában fizikai, lelki terhelésre jelentkezik, majd nyugalomban is előfordul. Infarktus esetén ezek a tünetek hírtelen jelentkeznek. Kísérő tünetek lehetnek: hányinger, hányás, verejtékezés, szorongás, nyugtalanság, halálfélelem, súlyos esetben eszméletvesztés. Fizikai terhelésre jelentkező  alsóvégtagi izomfájdalom, járástávolság csökkenése, lábon jelentkező, újkeletű sebek, fekélyek, elhalások.